Below are the most recent 4 friends' journal entries.

Thursday, December 10th, 2009
noktema	2:19p	pigreco!!! tro longe mi ne skribis ion en ĉi-blogo… mi pigras. okazis kelkaj aferoj ĉe mi ekde mia lasta afiŝo: la koramiko alvenis japanie! li alvenis je la 27a de nov. kaj restos kun mi ĝis feb. :) ni eksciis, ke li suferas la alergion al katoj! tio estas gravaĵo!!! ….nu, laŭ mi. tio vere estas bedaŭrindaĵo… :’( mi aĉetis novan biciklon! ĝi estas faldebla kaj flavega. ;) mi amas ĝin kaj pensas, ke kiam mi forlasos japanion, mi kunportos ĝin al ie ajn, kien mi decidos iri. <3 decembriĝis! nun estas decembro kaj tio signifas, ke: la aĉa sezono, kiu nomiĝas “vintro” estas 1/5e pasinta ĉe mi nur restas 1 monato por mi decidi, ĉu mi denove daŭrigos mian laboran kontrakton. se mi daŭrigos ĝin, la kontrako daŭros ĝis aŭg. de la jaro 2011. baldaŭ mi kaj la koramiko vojaĝos usonen! mi unuafoje ĉeestis kunsidon de la esperanto-grupo de Kooĉio! la pasintan lundon mi ĉeestis mian unuan kunsidon kun esperantistoj el Kooĉio. :) mi estis tre nervoza sed dankinde ĉio glate iris. malmultaj partoprenis la kunsidon, sed ĉiujn partoprenintojn mi jam konis pro la kongreso. malgraŭ tio, ni denove prezentis unuj la aliajn antaŭ la komenco de la kunsido. la plejparto de la kunsido estis studado/instruado el lernolibro de la “La unua kursolibro”. la lernolibro estas baznivela sed pro ĝi estas en kaj la japana kaj esperanto, ĝi estas bona studilo por mi. :) ĉiam mi sĉias, kiel diri esperantan vorton angle sed ne japane kaj male… plue, bonus al mi studi baznivelaĵojn denove. la instruisto studas esperanto dum 30~ jaroj kaj estas tre afabla. mi estas tre bonŝanca! :) la grupo kunvenas po 2 fojoj monate, tamen (bedaŭrinde) mi ne povos ĉeesti la venontajn 2 kunsidoj pro mia vojaĝo al usono. :( alivorte, ĉio glate iras ĉe mi. :) mi klopodos ĝisdatigi ĉi-blogon pli ofte! kaj foti pli ofte… parenteze, spektu “Mejzi la Muso”-n esperante! rete spekti 5-minutan filmeton: http://www.youtube.com/watch?v=0P8nMDRpEKI ttt-ejo por elŝuti la plenan filmon: http://javabog.dk/filmoj_en_esperanto/mejzi_spruc/LEGU_MIN.html Originale sendita je verdeskribitaj sensencaĵoj.Vi povas komenti ĉi tie aŭ tie. (Comment on this)
Wednesday, December 9th, 2009
frenezulin	10:32a	3 nap Számolom vissza a napokat. Nem biztos, hogy tényleg csak ennyi van hátra belőle. Ma tudom meg. Ha kéne jövő héten dolgozni, akkor nem jutok el a fodrászhoz és az új vérvételre sem. Tegnap azt mondta a doki, hogy nincs semmi baj a véremmel. De nem nézték meg a vasszintemet. Tudom, hogy az interneten rákeresni, hogy mi lehet a bajom, szánalmas, de túl sok helyen olvastam azt, hogy az alacsony vas okozhatja ezt. Állítólag, ezt ki lehet következtetni az eredeményekből, ami mind jó, de ha csak egy kicsit alacsony a szint, az süllyedhet lejjebb. Megkérdezte vegetáriánus vagyok-e, mondtam nem, de tényleg kevés húst eszem, nem annyit, amit egy átlag ember, főleg nem egy átlag magyar. Ha tehetem, nem eszem. Szóval még egy vérvétel lesz jövő hétfőn. Párizs szuper volt. Nem esett nagyon, pedig az előrejelzés azt mondta, hogy végig esni fog, amíg ott vagyunk. Volt, hogy csepegett, volt erős szél is. Amikor a Montmarte-on voltunk akkor kapott el minket, de okosan bemenekültünk egy kávézóba, utána meg Párizs külvárosába mentünk a teniszmúzeumba, s ott meg tiszta volt az ég. Az emberek még mindig parasztok, akár 8 éve, amikor utoljára ott jártam. A metróval gyorsan sok helyre el lehet jutni, jó sokat használtuk. A jegyek nem olcsók, a város amúgy is drága, de azért vettünk ajándékokat. Találkoztam barátnőmmel, akinek szülinapja volt, mentünk étterembe vacsizni. Na az eszméletlen drága volt, teljesen nem érte meg annyit kifizetni a kajáért, de nem a mi döntésünk volt. Úgy volt, hogy előbb összefutunk, de két embernél nem volt mobil, icipicit eltévedtünk, s elég kellemetlen helyzet alakult ki. Kedvesek voltak A barátai, akiknél laktunk. Csomó helyen voltunk együtt, a kislány, aki nyolcéves is folyamatosan beszélt hozzánk, néha próbálkozutt angolul, csuda cuki volt. Az út rövid volt, a vonat gyors, a pályaudvarok hatalmasak. Sokat fényképeztem, ezért nem vagyok rajta a képeken. Minden nevezettességről kattintottam nem egyet, a múzeumról nem is beszélve. Tartalmas 4 nap volt. Két hét múlva ilyenkor már otthon leszünk. Addig van még egy vizsgám ma, egy beadandó házidolgozat pénteken, összesen 4 óra a sulikban, s 3 munkanap. Fáradt vagyok. Semmihez sincs kedvem. Az eszperantó honlap, amin dolgozom újra működik, most fogom feltenni az új dolgokat, oda is kell majd írnom egy cikket, de ezt mind hétvégén kéne, mert addig a sulik elég kemények lesznek. A téli kikapcsolódás után, miután visszaérkezünk egy héten belül két vizsgám lesz, félévi mindkettő, egész anyag, amit szeptembertől tanultunk. Az durva lesz. Mondjuk én időközben is tanulok, s nem kell majd az egészet elölről megtanulni, de még így is sok lesz. Nem fogom magammal vinni az útra a könyveket, mert nehezek, s inkább ajándékokat rakok be helyettük a bőröndökbe :) Úgysem tanulnék. Most van egy csomó nőcis újságom, francia, angol, otthon várnak a magyar lapok. Csak nincs időm olvasni őket. De majd lesz. Év végére elfáradtam. Mennyi minden történt idén, senki sem gondolta volna, hogy itt talál decemberben a sors. Érdemes lenne egy összegzést írnom. Azt tudom, hogy a 21-i repülőúttal együtt kereken tízszer szálltam fel az egekbe idén. Csak ezen a héten legyünk túl és jók vagyunk. Current Mood: fáradt Current Music: Ágnes Vanilla - Csak egy éjszaka volt (Comment on this)
Thursday, December 3rd, 2009
frenezulin	10:45a	5 nap! Már csak ennyi van hátra az idei munkámból. Ma van a heti utolsó. S ez nagyon szuper, mert holnap utazunk Párizsba. Előre szóltam, több, mint egy hónappal, hogy nem leszek elérhető arra az időpontra. Nem tudom miért panaszkodom annyit a munka miatt. Most az utóbbi időben annyira nem is volt vészes. Félek, hogy amikor kimondom, minden rendben, akkor megint történik valami. S ez sosem az én hibám. Mindig kiderül, hogy a szülők, akik szuperokos, szuperudvarias gyerekeket akarnak valamit már megint csináltak. Érdekes volt figyelni, hogy eleinte, ugye nagyon hiányzott anyu, utána észrevette, hogy több mindent megengedek neki, aztán ezt nagyon kihasználta, s hisztis lett, s most jóban vagyok. Ilyen egyszerűen. Csak jóban, nincs hiszti, van játék, nincs sírás, van nevetés. A sulik érdekesen alakulnak. Az egyikbe még mindig ugyanazt a házidolgozatot nem írtam meg(a hétvégém borzalmas volt, nem tudtam megcsinálni akkor), a másikban meg a tanár kezdi elveszteni a türelmét. Pánikba esik, ha valamit nem értünk, s elég csúnyán reagál ezekre a dolgokra, van olyan ember, aki ha kérdezne oda sem figyel, vagy válaszra sem méltatja, de mással szívesen elcseveg újra, személyesen az összes kérdésről. Nagyon nehéz így tanulni. Sok házit adott fel következő szerdára. Én csak hétfőn jövök haza, Párizsban kizárt, hogy biológiát írjak. Azért vicces, hogy én voltam az első, aki beadta az előző témazáró 25 kérdéses házit szó nélkül, most követeli tőlem a másodikat, amikor van, aki még mindig nem adta be az elsőt. Továbbá meg kéne írnom két próbavizsgát, mindkettő minimum egyórás móka, amit magunknak ellenőrizzünk le, de azért adjuk is be, hogy lássa, hogy megcsináltuk. Szerintem ez azért elég durva. Jól indult, de mostanra nagyot csalódtam ebben a suliban. Ettől függetlenül szeretnék magamnak sulis pólót venni, hogy legyen valami emlékem, ha már nem járok oda. Tegnap voltam vérvételen, annyira aranyos volt a nővér. Viszont most már értem, miért olyan lassú a rendszer. Ő csinálta az EKG-t is, hatszázszor megkérdezte jól vagyok-e. Ez mind nagyon figyelmes, de nem igazán hatékony. Mert azt értem, hogy egyesével bemegyünk, de ha visszagondolok a régi szép időkre, amikor a Fehérvári úti rendelőben kis szobácskában 4 nővér rádiót hallgatva, nevetgélve szívta le a vérünket, azzal sem volt semmi gond. Eredmény jövő héten kerül megvitatásra. Hétfő este érkezünk haza, kedd reggel megyek be a dokihoz majd megint onnan rohanok munkába. Véletlenül kezembe akadt egy Metro újság. volt benne Sue Townsend interjú. Hogy megörültem neki!! Megjelent az új Adrian Mole könyv, úgyhogy már tudom, mit fogok olvasni a vonaton, ha addigra szembejön velem egy könyvesboltban. Nem is értem, hogy miért nem láttam eddig, hogy már egy hónapja kint van a polcokon, amikor rendszeresen járunk könyvesboltokba. Le vagyok maradva a könyveléssel is. Ma mielőtt elindulunk meg kell csinálnom a december mappát, s újra kell rendeznem a sulis jegyzeteimet is. De nem lesz az olyan nehéz, mert okosan midenre ráírtam a dátumot. A kis kavarodás miatt láttam, volt olyan házim, amit nem írtam meg. Tegnap volt az első alkalom, hogy tudtam beszélgetni a csoporttársaimmal is, mert nincs szünetünk sosem volt alkalmam rá. Az olasz lány nem megy haza karácsonyra, a másik lány nővérkeként dolgozik a sussexi kórházban, s pont meséltem neki, hogy akkor ő is le tudta volna venni a vérem :)) Remélem jövő héten is tudunk pár szót váltani. Utolsó munkanap ma a héten, de jóóóó, mindjárt indulok is :) Current Mood: pörög Current Music: Rocky - Gonna Fly Now (Comment on this)
Friday, November 27th, 2009
frenezulin	7:06p	Nagyon-nagyon várt hétvége.. Nem volt nehéz ez a hét. Tényleg nem. De minden este volt valami, nem volt idő kikapcsolódni, találkozni, gondolkozni. Kislánnyal néha voltak problémák, de nem megoldhatatlanok, jóban vagyunk. Az egyik suliban próba gyakorlati vizsgám volt, a másikban a házidolgozatot mutattam be, hogyan haladok vele. Tanulni sem izgit nem tanultam, unalmasak voltak a héten az órák. Holnap szombat, s lesz új ágyunk, akkor szállítják, délután. Kis időre lejelentkeztem facebookról, msn-re sem léptem fel, skype-on vagyok néha-néha. Nincs kedvem emberekkel kapcsolatban lenni. Nem érdekel, kivel, mi van. Ha kell valami, akkor megvan az e-mailcímem, oda lehet írni. Elegem van abból, hogy én rohangálok mindenki után. A szervezési dolgok egész jól mennek, tele vagyok ötletekkel. Jó, néha gátol, hogy itt vagyok, személyesen minden könnyebben megy. De haladunk, jól, hatásosan, van eredménye. S szívesen csinálom. Nem úgy, mint a munkámat, de sebaj. Egy hét múlva ilyenkor Párizsban leszek Aval és szülinapot ünneplek barátnőmmel, juhé!! Idén december közepén lejár a megbizatásom, ez azt jelenti, hogy munkát is kell keresnem. Meg el kell döntenem, hogy akarok-e még egy suliba járni vagy sem. Holnap, ha aludtam egy jót az új ágyamban, biztos minden kérdésemre tudok majd válaszolni. Current Music: Kispál - Emese (Comment on this)